Cuore Sportivo

Az egyik legszebb autó amit valaha készítettek bár “Bellazza non basta”. Szerintem! (http://alfaamore.hu oldalról)

Az Alfa Romeo mindmáig legexkluzívabb modellje 1967 szeptemberében gördült az utcára (Stradale = utcai).

A típus fejlesztése párhuzamosan történt a 33/2 versenyautóval és tulajdonképpen annak utcai változata.

Felépítése a klasszikus sportautóépítési receptet követi: könnyű, kétüléses, csővázas karosszéria alumíniumlemezből formált lélegzetelállító formájú borítással, középmotor, hátsókerékhajtás. A design Franco Scaglione keze munkáját dicséri. Az autó hossza négy, magassága egy méter alatt maradt.

Ezek az autók kompromisszumok nélküli, a korszak Ferrarijainak is igazi kihívást jelentő száguldó erőgépek voltak.

Az autó szíve igazi műszaki csemege: a 90 fokos hengerszögű, szokatlanul kis lökettérfogatú, mindössze két literes, DOHC, duplagyertyás, mechanikus befecskendezős V8-as, amely a ma is tiszteletet parancsoló 230 lóerős teljesítményét 8800-as percenkénti fordulatszámon adja le. Az erőt 6 sebességes váltóművön és önzáró differenciálművön keresztül juttatja az útra.

A gyártás 1969-es befejezéséig mindössze 18 példány épült. A csaknem negyven évvel ezelőtti álomautók máig túlélő példányai autótörténeti csemegék és valódi ritkaságok: ha nagy ritkán kalapács alá kerül egy-egy példány, ára az egymillió dollárt kerülgeti.