Szikh

A szikh vallást a pandzsábi Nának Csand guru (1469-1539) alapította. Tanításában összeolvasztotta a hindu és az iszlám hagyományok bizonyos elemeit, ötvözve a két ideológiát ott, ahol érintkeznek vagy átfedik egymást. Kereskedő lévén Nának Csand sokat utazott, ilyen módon került az iszlám tanítások hatása alá. Sokat merített a muszlim reformer Kabír tanításaiból, aki szintén egyesíteni akarta az iszlámot és a hinduizmust az egyistenhit alapján. Nának Csand tanításai a vallási türelmetlenség, a kiüresedett rituálék, és a kasztmegkülönböztetések ellen irányultak. Az új vallás első követői a pandzsábi városi polgárok egy része (főleg kereskedők) és a parasztok voltak. Úgy alakították ki a khálszát – a szikhek közösségét -, hogy annak kasztkülönbségek nélkül, férfi és nő egyaránt tagja lehetett. A férfiak mind a Szingh (oroszlán) melléknevet kapták, és valamennyien esküvel fogadták a közösségre vonatkozó szabályok megtartását. Nának után kilenc guru következett, mint a szikh közösség feje. Többen vértanúhalált szenvedtek az iszlám hatalom üldöztetései miatt, s így az eredetileg békés vallás fokozatosan harciasabban jelleget öltött. A harmadik guru, Rám Dász idején kezdték építeni a szikhek legszentebb templomát, az amritszári Aranytemplomot.Ardzsan guru, 1603 körül állította össze a saját és az előtte élő négy másik guru összes írásából a szikhek szent könyvét a Granth Száhibot. A szikh közösség és hit végső arculatát a tizedik guru, az 1666-ban született Góbind Szingh adta meg. Az ő halála óta az élő vezetők helyett a szent könyv, a Granth Száhib testesíti meg a szikh vallás hajtóerejét, Guru Granth Száhibra kiegészített néven. Ismerik még Ádi Granthnak, azaz “Első könyv”-nek is, ezzel különböztetik meg egy másiktól, a Dászám Granthtól, a “Tíz guru könyvé”-től, melynek egy részét Góbind Szingh, a zömét pedig valószínűleg tanítványai gyűjtötték össze. A szikhek túlnyomó többsége nemcsak Pandzsábban, hanem Észak-India más vidékein és a diaszpórában is a khálszá hívének vallja magát, és Góbind Szingh szabályaihoz ragaszkodik.

A SZIKH VALLÁS ALAPTANÍTÁSA

A szikh vallás egyisten-hívő vallás. Alapítója a hinduizmus alapvető tanításait egyeztette össze Mohamed hitével. Tanítása közelebb áll a Visnu-hithez, mint az iszlámhoz: megtartotta a lélekvándorlás és a karma tanát, és Krisnát éppoly tiszteletben részesítette, mint a hinduk, elutasította ugyanakkor a hinduizmus szerves részét képező kasztrendszert. Az üdvözülés felé vezető út is nagyobbrészt közös a hinduizmuséval, mantrák elmondásán, meditáción és tevékeny hitgyakorláson át vezet. A szikhek mindezeken felül azonban úgy hiszik, a végső tudás és megvilágosodás csak Isten kegyelméből, a nadarból származhat. Nának Csand guru vallási tanításának alapelveit a Granth Száhib bevezető része, a Mul Mantra tartalmazza. Istent olyan lényként írja le, akinek nincs alakja, de az egész teremtésben megnyilvánul mint “nam”, az istenség lényegi neve. Nam az Örökkévaló – az Akal Púrakh -, és a megvilágosodott hívő, aki megismeri namot, utat talál a végső szabaduláshoz. A szikh szó eredetileg annyit jelent: “hívő”, “tanítvány” (szanszkrit: “sisja”). Nának a szellemi igazságok kizárólag békés keresésének tekintette vallását. Ám az évszázadok során a kifejezés tartalma megváltozott, és manapság egy sokkal harciasabb vallásos testvériséget jelöl. A szikhek hiszik, hogy harcos szentek kiválasztott csoportjába, a Khálszába, a Hívők Társaságába tartoznak, és szigorú viselkedési kódexet követnek. A vallási hagyomány öt kötelező előírása értelmében a szikh férfi sohasem nyírhatja a haját és az arcszőrzetét – ez a kes -, továbbá fésűt (kangha), jellegzetes nadrágot (kaccsa), kardot (kirpan) és acél karkötőt (kara) kell viselnie. A szikh férfiak mindezek mellett mindig viselik jellegzetes turbánjukat is. A szikh vallásnak nincs papsága. Minden szikh férfi, ha ismeri a Granth Száhibot, papi teendőket végezhet. Az istentisztelet a szent könyv olvasásából és himnuszok énekléséből áll. Az otthonokban reggelenként a családfő végzi a szertartást. A guru kultusza sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szikh vallásban, mint a hinduizmusban. A szikhek abban hisznek, hogy csak egy guru létezik, és ennek lelke született újjá minden egyes tanítójukban egészen a tizedik legutolsóig, Góbind Szingh guruig.