Glenn Gould BWV 988

A Sony Classical gondozásában megjelent Glenn Gould lemez, azon a szenzációs ötleten alapszik, hogy egy lemezen meghallgatható az 1955-ös felvétel (amely Gouldnak ismertséget hozott) és az 1981-es felvétel amely a halálát megelőző évben rögzítettek. A Goldberg-variációk Bach egyetlen variációformában komponált műve, amelyet Hermann Karl von Keyserlingk gróf és csembalistája, Johann Gottlieb Goldberg számára írt 1741–42-ben. A mű átfogó, akadémikus alkotás, a barokk variációművészet mintapéldája. Minden rész önálló karakterrel, egyedi hangulattal bír, amelyek összhangját a tudatosan építkező szerkezet és az erőteljes, kánon alakzatokban rendszeresen visszatérő egyetlen közös basszustéma biztosítja. Nikolaus Forkel, Bach első életrajzírója írta: ”A gróf gyakran betegeskedett, és ilyenkor álmatlan éjszakái voltak. A házában lakó Goldbergnek ilyenkor a szomszéd szobában kellett töltenie az éjszakát, és az álmatlanságban szenvedőnek valamit muzsikálnia. A gróf egyszer említette Bachnak, hogy szeretne néhány zongoradarabot Goldberg számára, amelyeknek lágy és vidám hangulata kellemessé tehetné álmatlan éjeit.” A mű sikerét jelzi, hogy „Később a gróf ezeket a saját változatainak nevezte; nem győzött betelni hallgatásukkal, és hosszú időn át csak ennyit mondott, amikor álmatlan éjszakák jöttek: Ugyan kedves Goldberg, játssz már el egyet a változataim közül”. Ezért Bach az akkori viszonyokhoz képest igen nagy jutalmat kapott a művéért: „Bach talán még egy művéért sem kapott ehhez hasonló gazdag díjat. A gróf egy 100 Lajos-arannyal telt aranyserleggel ajándékozta meg. De lett volna bár ezerszer nagyobb az ajándék, akkor sem érhetett volna fel a mű értékével”.

Glenn Herbert Gould (Toronto, Kanada, 1932. szeptember 25. – Toronto, 1982. október 4.) zongoraművész.

Gould a 20. század egyik legismertebb és legkiválóbb klasszikus zenei zongoristája volt. Játékában egyesült az a technikai tudás és zenei érzékenység, amely lehetővé tette, hogy különleges tolmácsa legyen Johann Sebastian Bach összetett, polifonikus zenéjének. Nemzetközi karrierje 1955-ben kezdődött, amikor lemezre játszotta Bach Goldberg variációit. 1981-ben újra elkészítette a felvételt. 1964. április 10-én lépett fel utoljára, ezután már kizárólag lemezfelvételeket készített. Nem kedvelte a romantikus zeneszerzőket, köztük Robert Schumannt, Frédéric Chopint és Liszt Ferencet. Érdekelte a zeneszerzés, az írás, televízióban is dolgozott. 1982. szeptember 27-én jelentősen megromlott az egészségi állapota, és október 4-én agyvérzés következtében elhunyt.