5. évfolyam – Györe Mihály

Megtekintések száma: 1 414

Definitioner

Végtelen ciklus

A megszakítási feltétel a törzsben található, ezáltal a vezérlőszerkezet nem tartalmaz közvetlen információt a befejeződés feltételéről.

Hátultesztelő ciklus

A feltételvizsgálat a ciklusmag után megy végbe. Azt kell vizsgálni, hogy a kilépés feltétele fennáll-e. Ha nem áll fenn, akkor a ciklust folytatni kell. Ellenkező esetben a ciklus befejeződött.

elöltesztelő ciklus (WHILE)

A feltételvizsgálat a ciklusmag végrehajtása előtt történik meg. A ciklusmagot mindaddig végre kell hajtani, amíg a végrehajtási feltétel fennáll, ezt belépési feltételnek hívjuk. Ha a feltétel már nem teljesül, akkor a ciklus befejeződik és a vezérlés a ciklus utáni következő utasításra kerül.

előírt lépésszámú (növekményes) ciklus (FOR)

Az ismétlések száma a ciklusba való belépés előtt már ismeretes, vagy kiszámítható. Egy utasítás ismételt végrehajtását írja elő, miközben egy változó monoton növekvő vagy csökkenő értéket vesz fel. A ciklusváltozó az ismétléseket számolja az első kifejezés által megadott értéktől kezdve a második kifejezés által megadott értékig. A ciklusváltozó sorszámozott típusú (de tömb eleme nem lehet), a két kifejezésnek pedig azonos típusúnak kell lennie és kompatibilisnek a ciklusváltozó típusával.

Ciklusszervezés (iteráció)

Az algoritmusok vezérlőszerkezetei közé tartozik az iteráció, más néven ciklus: egy vagy több utasítás ismételt végrehajtása. Akkor van rá szükség, ha egy adatcsoport valamennyi elemén ugyanazt a műveletet kell elvégezni. Ciklus használatánál a műveletet ciklikusan kell megismételni az összes adattal. A ciklikus műveletek végét valamilyen feltétel határozza meg. A ciklus kezdete előtt állhatnak műveletek, amelyeket csak egyszer kell ugyan végrehajtani, de a ciklushoz kapcsolódnak: a változók értékeinek beállítása. A műveletsorozatot, amelyet ismételten végrehajtunk, ciklusmagnak nevezzük. A ciklus folytatásával vagy befejezésével kapcsolatos vizsgálatot ciklusfeltétel-vizsgálatnak hívjuk. Az az adat, amelynek értéke meghatározza a ciklus folytatását, vagy befejezését, a ciklus változója. A ciklusműveletek addig hajtódnak végre, amíg a végrehajtási feltétel teljesül (van olyan ciklus, ahol a fordítottja igaz). Fontos, hogy a feltétel ne teljesüljön mindig, mert akkor a végrehajtások száma végtelen lesz.

Többirányú szelekció

Feladata, hogy a program egy adott pontján akárhány tevékenység közül tudjunkk egyet választani. A választás általában egy kifejezés (szelektor) értékei szerint történik, lényeges a kifejezés típusa. A kifejezés kiértékelődik, az értékét a konstanslistához hasonlítja. Ha talál megfelelő ágat, végrehajtja az utasítás(oka)t és kilép az elágazásból. Ha nincs megfelelő ág és van különben ág, a különben ágban lévő utasítást végzi el és kilép, ha nincs különben ág, akkor üres utasítást hajt végre.

Kétágú szelekció

Ha a kiértékelődés után a kifejezés értéke igaz, akkor a feltétel utáni tevékenység hajtódik végre. Ha az értéke hamis akkor a különben ágban lévő utasításokat hajtja végre. Ezután a program a feltételes utasítás utáni utasításon folytatódik.

Egyágú szelekció

Ha igaz a megadott feltétel, akkor a hozzá kapcsolódó tevékenységet végre kell hajtani, egyébként azt ki kell kerülni, és a programot az azt követő közös tevékenységgel kell folytatni. Kétágú szelekció: ha a kiértékelődés után a kifejezés értéke igaz, akkor a feltétel utáni tevékenység hajtódik végre. Ha az értéke hamis akkor a különben ágban lévő utasításokat hajtja végre. Ezután a program a feltételes utasítás utáni utasításon folytatódik. Többirányú szelekció: feladata, hogy a program egy adott pontján akárhány tevékenység közül tudjunkk egyet választani. A választás általában egy kifejezés (szelektor) értékei szerint történik, lényeges a kifejezés típusa. A kifejezés kiértékelődik, az értékét a konstanslistához hasonlítja. Ha talál megfelelő ágat, végrehajtja az utasítás(oka)t és kilép az elágazásból. Ha nincs megfelelő ág és van különben ág, a különben ágban lévő utasítást végzi el és kilép, ha nincs különben ág, akkor üres utasítást hajt végre.

Változó

Olyan programozási eszközök, amelynek négy komponense van: - Név: Egyedi azonosító, a program szövegében a változó mindig a nevével jelenik meg, ez hordozza a komponenseket. - Attribútumok: A változó futás közbeni viselkedését, az általa felvehető értékeket határozzák meg. Az eljárás-orientált nyelvekben a legfontosabb attribútum a típus, nem típusos nyelvekben ilyen komponens nincs, de más attribútum lehetséges. Változóhoz attribútum rendelés deklaráció segítségével történhet. - Cím: A tár azon területének a címe, ahol az adott változó értéke elhelyezkedik. - Érték: Az adott tárrészen elhelyezkedő bitkombináció. A típus eldönti, hogy hány byte-on, milyen ábrázolási móddal van ábrázolva a változó, és meghatározza az értékhatárokat.